Krishna  Kumár

Yóga

Hatha jóga

jóga szó jelentése: egyesülés, egység. Sokan igázásnak fordítják, a jógában elengedhetetlennek tűnő tudatos erőfeszítésre, gyakorlásra utalva, azonban ez a nézet a gyakorlás finomabb szintjein már nem állja meg a helyét, hiszen éppen annak felismerése a cél, hogy az én, amely az erőfeszítést végezhetné csupán illúzió, nem bír önálló létezéssel.

A „ha“, azaz nap és a „tha“, azaz hold szavak egymásutánisága az ellentéteken való felülemelkedést, az egység elérését jelenti. A testi gyakorlás nagyobb súlyt kap ebben az irányzatban, mivel a fizikai gyakorlatokon keresztül igyekszik befolyásolni a mentális történéseket. A Hatha Jóga empírikus (tapasztalati) út, komplex mozgás- és filozófiai rendszer. Elsôsorban az ászanák (testhelyzetek), pránájáma technikák (légzôgyakorlatok) és kriják (tisztító gyakorlatok) alkalmazásával segít a finomenergetikai test fejlesztésében, amivel a mentális mûködés kiegyensúlyozását éri el. Erre az alapra épülhet a tudat alapvetô folyamatainak megértését célzó Rádzsa Jóga.

 

A hatha jóga eszközei, amelyek a „Jóga 10 köre” néven ismertek, a következők:
1- testgyakorlatok (ászanák) – a testi egészség és energetikai edzettség mellett az akaraterő és az önbizalom fejlesztésére szolgálnak
2- légzőgyakorlatok (pranajama) – a légzés tudatosításával és irányításával igyekeznek befolyásolni az energetikai történéseket a testben
3- tisztítógyakorlatok – a fizikai és energetikai testet, illetve az érzékszerveket hivatottak megtisztítani
4- koncentráció (dháraná) – az elme rögzítésével pihenteti és edzi az idegrendszert, illetve segít a az elme mûködésének megértésében
5- relaxáció (pratjahára) – éber, de passzív tudatállapotot hoz létre, amelyben optimálisan mûködnek a regenerációs folyamatok
6- meditáció (dhjána) – az “én” koncepcióján való felülemelkedést szolgálja
7- mantrák, azaz szó szerint varázsigék, – az anyag rezgését hivatottak befolyásolni, illetve monoton, recsitatív ismétlésük tisztítja az elmét
8- mudrák, amelyek szimbolikus test- és kéztartások
9- kriják és bandhák, amelyek energetikai és tisztítógyakorlatok
10- filozófia, amely az eszmei háttéret nyújtja a gyakorláshoz

A hatha jóga hagyomány egyik legnépszerûbb szútrája a Hatha Jóga Pradipiká (A Hatha Jóga lámpása), amelynek szerzôje Szvátmaráma jógi volt, aki tanítványi láncolatát egyenesen Sívától, a “Jóga Urától” eredezteti.

Krishna  Kumár

A Hatha jóga foglalkozások felépítése

A foglalkozások célja bevezetni a részvevőket a tradicionális Hatha Jógába, illetve megalapozni az órai és otthoni gyakorlást. Minden alkalom a jelenlévők igényeihez és felkészültségi szintjéhez igazodunk, ami biztosítja a gyakorlók biztonságos, mégis hatékony fejlődését. Bármelyik órára be lehet csatlakozni, előképzettség nem szükséges, csupán kényelmes ruhát kell hozni, minden egyéb eszközt biztosítunk.

A foglalkozások felépítése: – elcsendesedés, ráhangolódás – átmozgatás, bemelegítés – légzőgyakorlatok – ászanák (testhelyzetetek) – levezetés, nyújtás – relaxáció – pranajama, meditáció

 

 

Mi különbözteti meg a hatha jógát minden más mozgásrendszertől?

Valóban, minek is köszönheti a jóga több évezredes töretlen sikerét művelői körében? Mi lehet az oka annak a mély, misztikus rajongásnak, amely napjainkban is több millió embernek ad motivációt arra, hogy rendszeresen órákat töltsön a jóga semmi máshoz nem hasonlító gyakorlatainak végzésével?

Az első áttörő élmények közé tartozik, amikor a helyesen kivitelezett testtartás közben egyszerre elemi erejű forróság árad szét a testben, jelezve, hogy az ún. nádik, vagyis energiacsatornák megnyíltak, a prána (vagyis energia) szabadon, gátaktól mentesen áramlik a testben. Ez az erős áramlat képes megnyitni energetikai blokkokat, amelyek hatására elmúlhatnak betegségek, oldódhatnak eddig a személyiség részeként megélt negatív tulajdonságok, és megoldódhatnak régóta húzódó, kellemetlen élethelyzetek.

A gyakorló ilyenkor órákig, vagy akár napokig is érezheti ennek közvetlen testi hatásait: mély, intenzív örömérzést, energiával való töltöttséget, tisztább érzékelést mind fizikai, mind mentális szinten, a teljesség élményét. Nem természetfeletti élmények ezek, inkább a test természetes állapota, ha nem korlátozzuk, mérgezzük helytelen életmóddal és gondolkodással.

Sokan összetévesztik a jógát az indiai aszkéták által gyakorolt önsanyargató, extrém gyakorlatokkal, azonban a jóga nem a szenvedés útja. Bár ajándékba sem adja ezeket a csodálatos változásokat – a gyakorlónak ugyanúgy végig kell járnia saját ösvényét, fokozatosan elhagyva, levetkőzve csak rá jellemző, másokéval nem összevethető korlátait. Sok a tévút, a megtévesztő élmény, amely könnyen megadja a fejlettség, megérkezettség illúzióját, és a gőg, a felsőbbrendűségi érzés, az arrogancia csapdái hosszú időre megrekeszthetik, vagy akár vissza is vethetik fejlődésében a kívülről mesternek vélhető jógit.

A jóga az ősi Indiában nem a tömegeknek szólt: minden jógi csupán néhány tanítványnak adta tovább tudását, az indiai emberek többsége sosem került közvetlen kapcsolatba a jóga tanításaival.

Elgondolkodtató azonban, hogy a jóga az utóbbi évtizedekben megfigyelhető közismertsége és népszerűsége az általunk ismert történelem folyamán példa nélküli.

A jógában semmi misztikus sincsen: praktikus, következetes módszerek összessége, amely a fizikai gyakorlás alapjaitól indulva, a mentális egészség helyreállításán keresztül vezeti a gyakorlót célja felé.